Szerb Antal

WILLIAM MORRIS


A ruskini művészeti elvek és társadalmi tanok a Preraphaelite Brotherhood festő- és költőiskolájában valósultak meg. A preraffaelitákat új romantikus hullámnak is szokás tekinteni, mert ők is a katolikus középkorban látták az emberiség eszményi korszakát.
    A kis csoport legtevékenyebb tagja William Morris (1834-1896). Ez a gyermeklelkű és zseniális ember úgy gondolta, hogy a középkori ember boldog volt, mert szép kis házában, szép tárgyak között életét nagyobbára szép tárgyak előállításával töltötte, olyasmin fúrt-faragott, amit szeretett; művein a munka közben érzett gyönyörűség látszik, ez teszi a középkor ipari termékeit oly szépekké és meghittekké. Amint Ruskin új méltóságot adott a képzőművészeteknek, Morris az iparművészet erkölcsi értékét fedezte fel.
    Maga is elsősorban iparművész, szőnyegszövő, lakásdíszítő ezermester, a szép modern könyv és általában a modern iparművészet megteremtője. Az iparművészeten keresztül akarta megváltani az emberiséget: majd ha a munkások nem csúnya gyári áruk, hanem finom, kézzel készített bútorok és függönyök közt laknak, megint boldogok lesznek, mint a középkorban. Ezt a felülről jött, angol esztéta-szocializmust elsöpörte az alulról jött dialektika, az osztályharc tana.
    Mint költő is iparművész maradt. Versbe szőtte, versbe hímezte, bámulatos könnyedséggel és hűséggel, az ókor és középkor mondáit, hol külön-külön (Life and Death of Jason, The Story of Sigurd the Volsung), hol meg fantasztikus keret segítségével egyesítve a két mitológiát (The Earthly Paradise, 1868). Szocializmusát utópisztikus formában fejezte ki (News from Nowhere, 1891).

A szöveg elektronikus átirata az alábbi kiadás alapján készült:
Szerb Antal: William Morris; in: A világirodalom története; Magvető, Bp., 1989. Hetedik kiadás, 566-567. o.

William Morris honlapja


Aurin fantázia-irodalmi és -művészeti honlap
Utolsó változtatás: 2001. november 24.
e-mail, 1996-2005.