William Morris

(1834-1896)

Morris, William [e. morisz] (Walthamstow, 1834. 3. 24. - London, 1896. 10. 3.) angol író, festő, iparművész, szociálreformer. Kispolgári családból származott, Oxfordban tanult. Rendkívül sokoldalú tehetség volt. Építész lett, de 1857-62 között főként festészettel foglalkozott, s mindvégig irodalmi tevékenységet is folytatott. Egyik alapítója az Oxford and Cambridge Magazine-nak, ahol verseket, tanulmányokat és elbeszéléseket tett közzé. 1861-ben részt vett a Morris, Marshall, Faulkner Co. ipaművészeti cég megalapításában, ahol rajta kívül Edward Burn-Jones, továbbá D. G. Rosetti, Ford Madox Bown és Philip Webb is dolgozott; lakás- és könyvdíszítő tevékenységüknek, amelybe sok preraffealita elem vegyült, nagy része volt az angol közízlés meghatározásában, sőt hatásuk a szecesszió áttételén keresztül szinte napjainkig tart. M. 1877-83 között csatlakozott a szociáldemokrata szövetséghez, majd létrehozta a Szocialista Ligát, és élete további részét a szocialista eszmék terjesztésének szentelte. 1890-ben Hammersmithben megalapította a Kelmscott  Press nyomdát. Régi kódexeket utánzó, kézi szedésű kiadványainak egész nyomdai kivitelezését maga tervezte. 1858-ban jelent meg első kötete a Defence of Guenevere and Other Poems [Guenevere védelme és más versek]. M. 1867-77 között főleg ógörög és óskandináv tematikájú verses elbeszéléseket írt: Sigurd the Volsung (1877) [Sigurd, a volsung] stb. The Pilgrims of Hope (1885) [A remény zarándokai] c. verses elbeszélésében a párizsi kommünnek állít - sajnos, modorosan szentimentális - irodalmi emléket. A The Dreams of John Ball (1888) [J. B. álmai] c., részben verses regénye a XIV. sz. parasztforradalmát idézi fel. A News from Nowhere (1891) [Hírek Sehol-országból] c. utópisztikus regényében egy egyenlőségen és közösségi szellemben épülő társadalom álmát vázolja fel. Ugyancsak 1891-ben jelenteti meg utolsó verseskötetét: Poems by the Way [Mellesleg írt versek], melyben balladáit és lírai verseit gyűjtötte össze. Ezt követően egész sor kisebb jelentőségű prózai művet ad közre. M. életprogramját a kapitalizmus létrehozta csúf modern „világ” elleni harc, az ipari tömegtermeléssel járó következmények felismerése szabta meg. Mint kései utópista szocialista az angol munkásosztály megszervezésének élenjáró harcosa volt, de ugyanakkor az elitista fabiánus eszmék előfutára is. Mint alkotó művész, a kézműves munka, az egyedi, a minőség és a színvonal védője. Elsőként próbálta meg a klasszikus stílusok letűnésével az élet és a művészet egész területét átható új stílus kialakítását, s ezzel a szecesszió előfutára lett: annak mozgalmas, vonalas dekorativitása először az ő és barátai iparművészeti munkásságában bontakozott ki. Mint írót a társadalmi felelősségtudattal és erkölcsi komolysággal átszőtt gondolatiság jellemzi. Ám mind művészi, mind írói és szociálreformeri tevékenységét megkötötte a múltba fordulás, romantikus antikapitalizmusa, a középkor és - izlandi utazásai hatására - az  „északi szellem” idealizálása, amit a társadalmi-gazdasági összefüggések tisztázása híján az jövőbe néző, jó szándékú utópizmus sem ellensúlyozhatott. T. M.: Collected Works, 1-24. (1910-15) [ÖGyM].

Kristó Nagy István
Világirodalmi kisenciklopédia; Gondolat, Budapest, 1978

William Morris honlapja


Aurin fantázia-irodalmi és -művészeti honlap
Utolsó változtatás: 2001. november 24.
e-mail, 1996-2005.